Koncz Orsolya

Amikor már egészen kiskoromban egzisztenciális kérdések kezdtek foglalkoztatni — mint például, mi lesz velünk a halál után és mi az élet értelme, ha egyszer meghalunk —, a családtagjaimmal nem tudtam erről beszélni, és az érzéseinket sem volt divat kifejezni, nyelvünk sem volt hozzá.
Emiatt egészen kamaszkoromig magányt és elidegenedettség érzést éltem meg, amikor is, véget nem érő bulizások során, a kortársaimmal végül is részese lettem egyfajta közösségnek.
A szerhasználattal és ennek mesterséges voltával azonban nem voltam elégedett, ezért kiszálltam és keresgélni kezdtem az utam.

Szerencsémre a családom tagjai már korábban az önismeret felé fordultak, a tanulmányaim során pedig először az ötezer évvel ezelőtt élt filozófusok írásaiban, majd a pszichológiai közegben találtam hasonszőrű gondolkodókra, és végül a baráti köröm is valahogy olyanokból állt össze, akik nem elégszenek meg a felszínes kapcsolódásokkal.

A magány és az elszigeteltség érzésének — de nagyon sok betegségnek is — az egyetlen hatásos ellenszere a kapcsolatok gyógyító ereje, méghozzá az olyan kommunikáció által, amely során a másikat mélyen megértjük és mi is megértve érezzük magunkat.
Ha valaki figyel ránk, az azt jelenti, látva vagyunk — szükségünk van a másokra ahhoz, hogy létezésünk elnyerje jogosultságát. Ebben a figyelemben vagyunk képesek megfogalmazni magunkat, a problémáinkra megoldást találni — és ezt a figyelmet ajánlom most neked.

+ (36) 70 298 3298

Végzettségek

Filozófia, BA — Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2014
Szomatodráma játékvezető és egyéni konzulens, 2016
Család-rendszer terapeuta — Család-rendszer Terápiás Műhely, 2017
Mentálhigiénés szakember — Károli Gáspár Református Egyetem, 2018
Aktív analitikus szemléletű tanácsadó — Aktív-analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete (folyamatban)