A függőségeink vastagon érintik kapcsolatainkat is, amennyiben azok hozzájárulnak a függőségek kialakulásához, de egyúttal képesek gyógyítani is.

A saját alkohol- és drogproblémáimról több könyvem és írásom is megjelent. Igaz, hogy ezek a kamaszkor krízisei voltak és 19 évesen koromra átmentem rajtuk, de mégis jól ismerem a függő működést. Napi szinten oda kell figyelni ahhoz, hogy ne csússzunk el, vissza, ne vigyünk túlzásba semmit, ne éljünk vissza akármivel, és az idegrendszerünk kiegyensúlyozottan működjön.

Sok érzelmi és kifejezetten gyakorlati oldala is van egy szenvedélybeteg személyiségstruktúra megfelelő kezelésének. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani, legyen szó bármely függőségről, szerről, játékról, tevékenységről vagy társról.

Módszer

Megnézzük, mi mindenre használod a függőségedet: motiváció, jutalmazás, önvigasztalás, feszültségoldás, elfojtás stb. Megnézzük a kapcsolataidat, hogy melyek azok, amikbe felesleges tovább lapátolni az energiát azért, hogy aztán folyton csalódj és megint a szeredhez nyúlj, és melyek azok, amelyek javíthatók kommunikációval. Foglalkozunk a céljaiddal, konstruktívabb szenvedélyekkel és még sok minden mással…

Írások

Függőségek témában ITT.

Visszajelzés

Mindig olyan megkönnyebbülés, amikor tőled elmegyek, tényleg nagyon jó veled beszélgetni! Mások is voltak, vannak ilyen helyzetben, de attól még nem olyan empatikusak velem, mint te.

…

Kedves Orsi!

Nagyon nehéz összefoglalni pár mondatban a segítségedet, de megpróbálom, hátha összeáll belőle valami értelmes…

Nos, amikor elkezdtem hozzád járni, tisztán emlékszem, hogy össze voltam zavarodva a hangulat ingadozásaimtól, gyűlöltem magam, és naponta kétszer sírtam, annyira nem találtam a helyem. A veled való találkozások alatt szépen lassan elkezdtem elfogadni magam és a környezetemet, elkezdtem higgadtabban átvészelni a mélypontokat, és elkezdtem belátni, hogy a világ pusztulása nem az én hibám. Sokat segítettek a tanácsaid, hogy igenis éljem meg a rossz érzéseimet, hogy hagyjak időt magamnak szarul lenni, hogy ha bántanak, akkor ne egyből magamban keressem a hibát, és hogy ha szükség van rá, akkor igenis védjem, vigasztaljam meg a gyereket, aki nem nőtt fel belül. Úgy érzem, hogy az eltelt hónapok alatt eljutottam arra a szintre, hogy nem érzem magam sem elmebetegnek, sem elviselhetetlennek, és talán egy kicsit a környezetemmel szemben is megértőbb lettem, nem követelem már annyiszor a szeretetet.

Nagyon szerettem a lazaságodat, a közvetlenségedet, úgy éreztem, hogy tényleg érdekel, hogy mi van velem, és valamiért úgy tudsz kérdezni, hogy a válaszban már egyből egy másik látásmód is megmutatkozik. Szerettem, hogy nem ítéltél el, bármit mondtam vagy bőgtem vagy feszült voltam. Jó érzés volt, hogy boncolgattuk az életem minden területét, így egy kicsit jobban megértettem, mennyi minden van rám hatással.

Negatívumot nem tudok rólad írni. Nem azért mert nem mernék, hanem mert hiába gondolkodtam tegnap óta, nem találtam.

Odafigyeltél rám, sok segítséget kaptam tőled, és miután már nem tudtam hozzád járni, de padlóra kerültem, akkor sem hagytál magamra. Azt gondolom, hogy ez sokszorosan több, mint amit képzeltem.

Amúgy bocsánat az eltűnéseimért, de valamiért ez is a te hatásod volt: ha szarul érzem magam és nincs kedvem senkihez, akkor nyugodtan merüljek el a szarban, menjek le a földig, engedjem meg magamnak a luxust, hogy fájjon, és ne akarjak megfelelni senkinek, csak magamnak.

Köszönök mindent Orsi!

Ajánlott kisfilm a függőségekről

Időpontfoglalás